HTML

Törzskocsma

„Még a blogolvasással is nagyon hamar leálltam. ...Szomorú látni, hogy mi jön ki az emberekből, amikor nincs kontroll, amikor nincs rajtuk azonosító szám. Az a fajta indulat, feszültség, indulatosság, felületesség, butaság… Nem járok kocsmába tájékozódni.” (Sólyom László)

Friss topikok

2007.12.20. 19:30 VIII. Nagyapó

Fővárosi Közmunkák Tanácsa

Jelen poszt aktualitását csupán az adja, hogy levettem a polcról Siklóssy László "A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története - Hogyan épült Budapest" című könyvét (1931, reprint kiadás).

Szeretem Budapestet. Szeretem nézni a házait, rácsodálkozni a régi épületek közt is ordító eklektikus jellegére, és fáj látni, mi hogyan pusztult el katasztrófa-sújtotta területet hagyva maga után és épült át a felismerhetetlenségig a XX. század második felében. Reménykedve nézegetem a Budapest Szíve programot, benne a forgalomkorlátozási tervekkel és a Kossuth Lajos utca forgalmának föld alá terelésével kapcsolatos tervekkel, és kíváncsisággal vegyes aggodalommal nézem, mi sül ki abból, ha Zaha Hadidot beengedik a Belvárosba.


És a lelkem mélyén - bár nyilván nem minden téren, de ebben nagyon is - visszasírom a kort, amikor olyan értékek nevében, mint a szépség és a jövő generációk csodálata, komolyan tenni lehetett egy városért és a hatékonyságra, és voltak arisztokraták által létrehozott független testületek, amik megtették, mert megtehették, hogy egy hosszú távú stratégia nevében tevékenykedtek, ellenálltak az akkor is jelenlévő rövidtávú profitérdekek nyomásának. Ha nem is minden tetszik, amit kitaláltak, de összefüggő koncepciókat alakítottak ki, nem hagyták korlátlanul ócsítani az épületeket, és nem építettek plázákat minden üres belvárosi telekre, na.

Csak remélni tudom, hogy előbb-utóbb bennünk is kialakul ez az igényesség. Na persze, hosszú távú szabályozási tervek itt-ott ma is vannak, némelyikük egész lelkesítő...

***
 
A 18 tagú, független Fővárosi Közmunkák Tanácsát - az 1859-ben megszűntetett, korábban József nádor által létrehozott pesti Szépítő Bizottmány nyomán, de immár az egyesülő Budapest arculatának meghatározására, Andrássy gróf javaslatára hozta létre az Országgyűlés 1870-ben. A testület egy hatalmas, 24 millió forintos kölcsönből látott hozzá első feladatai közt a Duna-part rendezéséhez, a Lánchíd kiváltásához, új hidak létesítéséhez, főutak nyitásához.

A testület 78 éves tevékenységéhez fűződik sok más közt az Andrássy út és a két körút megtervezése és kiépítése, a Duna-hidak többségének megtervezése és építése, egyáltalán a "régi város" arculatának kialakítása, de még a budai vár ma ismert megjelenése is. Érdekességként én mégis inkább azokból a korabeli "hosszú távú" tervekből emelnék ki párat, amik soha nem valósultak meg.


***

Néhányan már hallhattak róla, hogy a Nagykörút mai helyére egykor hajózható csatornát terveztek. A tervezet még nem közvetlenül a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, de annak későbbi szakosztályfőnöke, Reitter Ferenc dolgozta ki az 1860-as években. A csatorna végül pénz hiányában nem valósult meg, de a körút nyomvonala így alakult ki.



Érdekes elképzelni, hogyan fejlesztették volna tovább a közlekedést, ha a csatorna megvalósul... Amszterdam mindenesetre egész jól elvan négy párhuzamos csatornával is, amik talán játszanak némi szerepet a gyalogosközpontúságban is - biztos Pesten is megoldották volna valahogy.


Az Astoriára, a Rákóczi út elejére tervezett kapuról viszont, amivel az út furcsa vonalvezetését és rossz arányait szerették volna oldani, korábban én még sosem hallottam. A mellékelt képen Rakovszky Iván terve látható.

A Kossuth Lajos (régebben: Hatvani) utcát ugyanis korábban, a XVIII. századig a pesti városfal és az ún. Hatvani-kapu zárta le. Ettől a szűk, belvárosias utcától indult kifelé a jóval szélesebb Kerepesi út (a mai Rákóczi út), és az Astoria szállóval szemben épült régi Nemzeti Színház, amit 1908-ban veszélyessége miatt lebontottak (ehelyett épült a Blaha Lujza téren az új épület). Az aránytalanság megtörésére találta ki Rakovszky a kaput, ami a korábban egy városrészt lezáró Hatvani-kapu helyett egy újat nyitott volna meg.



Bár a fenti a kapu sosem épült meg, egy másik - annak egy későbbi, áttervezett változatához hasonló - elkészült a Madách-téren. Ez utóbbi ma elég furcsán hat, lévén hogy mögötte a keresztező Rumbach Sebestyén utcán kívül nem sok minden található. A titok nyitja az Erzsébet sugárút terve, amire 1930-ban írtak ki tervpályázatot. A sugárút a Király utcával szinte párhuzamos, de jóval szélesebb kivezető útvonal lett volna, az Andrássy úthoz hasonlóan - de feltehetőleg annál jóval modernebb stílusban.



Ráadásként pedig itt látható egy korai, 1970-es évekből származó híd-tervezet, ami a mai Erzsébet-híd helyére készült. Annyira nem tetszik, de ha akkor ez épül meg, és az Astoriánál is kapu lenne, ma könnyen lehet, nem létezne a Belváros legnagyobb tehertétele, a rajta keresztülmenő autópálya (még ha a tervezőik feltehetőleg nem is nagyon gondoltak erre). Igaz, a háború után senki nem tudja, mi épült volna újjá mindebből, és mit romboltak volna le a későbbiekben...


***
 

Csak hogy legyen egy kis aktuálpolitika is: szerintetek a mai nagy projektekből vajon mi fog megvalósulni - és mit fogunk 100 év múlva ugyanígy mutogatni, hogy hát ilyen tervek is voltak?

6 komment

Címkék: budapest építészet könyvajánló


A bejegyzés trackback címe:

https://torzskocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr39270440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bugris 2007.12.21. 15:19:57

Hát, Nemzeti Színház tervekből lesz mit mutogatni. :)
Majd biztosan lesz ilyenekre egy külön múzeum, lesz ott kormányzati negyed tervtől már újonnan sem működő időkerékig minden.
A múzeum meg majd rendszeresen költözni fog, a kormány színétől függően egyszer az Erzsébet téri gödörből egy meg nem épült metrónak fúrt alagútba, máskor meg vissza.


Amúgy ezeket is jó nézegetni, aki tud linket részletesebb tervekhez, képekhez, írja be:
www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kda/0/23321/1

Corry 2007.12.21. 21:12:22

Jé tényleg, ha 2010 -ig nem épül meg a metró és új kormányunk lesz, akkor már alagutunk is lesz nem csak gödrünk?

Azért az a gödör egy magyar gödör nemde? A nemzeti egyetértés gödre...

schultze · http://inglobwetrust.blog.hu 2007.12.27. 22:12:36

Nekem tetszik a Zaha Hadid projekt. Arra a térre amúgy is ráfért egy kis pakolás.
Ráadásul szerintem egészen pofás az az iceberg szerűség.

VIII. Nagyapó 2007.12.28. 00:23:40

Iceberg? A jéghegy/kristály az első terv volt (attól frászt kaptam), most viszont épp egy szívecskealakú hullám van terítéken. Nem is azt írtam, hogy nem tetszik, csak picit aggódom, hogy fog végül mutatni a házak közt, ahova tervezték - mekkora lesz, mennyire fog ránehezedni a térre, leárnyékolni azt és mennyire fogja agyonnyomni a többi házat, pl. De még az is lehet, hogy végül tényleg jó lesz.

antal.daniel · http://antaldaniel.blog.hu/ 2007.12.31. 19:50:26

Zaha Hadid egy nagyszerű művész. Láttam New Yorkban az életműkiállítását, és meggyőződésem, hogy ez a nő megérti azt a teret, amiben dolgozik, és nagyon ügyesen csatornáz egy halott térbe új energiát. Aligha lehet Budapestnek nagyobb szerencséje, mintha Zaha Hadid alkot a belvárosban. Pont azt hozhatja be, amiből nekünk nincs, és én arról még nem olvastam sehol, hogy valahol megbánták volna, ha vele dolgoztak. Hagyjuk magunkat meglepni!
süti beállítások módosítása