HTML

Törzskocsma

„Még a blogolvasással is nagyon hamar leálltam. ...Szomorú látni, hogy mi jön ki az emberekből, amikor nincs kontroll, amikor nincs rajtuk azonosító szám. Az a fajta indulat, feszültség, indulatosság, felületesség, butaság… Nem járok kocsmába tájékozódni.” (Sólyom László)

Friss topikok

2008.02.29. 13:45 refuse/resist!

Fizessen mindenki teljes tandíjat!

Mielőtt agyvérzést kapna a kedves olvasó, leszögezném, hogy ezzel együtt fizessen az állam több ösztöndíjat! Sokkal többet.

Annyit, hogy a jobbaknak a végén több maradjon a kezében, mint most.
Akkor minek a tandíj, minek az ide-oda tologatása a pénznek?

Motivációt!


Az átlag egyetemista egyszerűen nem fogja fel, hogy mennyibe is kerül az, hogy ott lehet az egyetemen. Nagy a gyanúm, hogy többet megért a 19 éves nagykamasz az oktatásának értékéből, ha egymillió forint átmegy évente a számlájáról az egyetemnek.
Rossz ellenérv az, hogy a költségtérítésesek nem teljesítenek jobban. Ezzel kapcsolatban gondolkodjunk el egy kicsit azon, hogy kik kényszerülnek manapság költségtérítést fizetni.

Szubjektív véleményem szerint a mostani egyetemisták 30-40%-a alkalmas arra, hogy jól végezze az egyetemet. Annyian, amennyien régen tanultak a felsőoktatásban. Mielőtt elhűlne az olvasó, meg kell mondanom, hogy ez is igen optimista becslés részemről, hisz régen nem volt így széttrancsírozva a teljes oktatási rendszer. Mert mi van most? Pl. egy meg nem nevezett neves gimnázium jó (tényleg az!) fizikatanára nem tanítja a Kirchoff-törvényeket. Mert nem tananyag., és a tananyagra sincs elég idő. Pedig ezek olyan trivialitások, melyeknek nagyon sokáig nem is jegyeztem meg a név/törvény párosítását, hisz az egész annyira egyszerű. Stb.

Minőséget!


Szép dolog arról beszélni, hogy 50% diplomás legyen az országban. Sajnos ma ennek nem adottak a feltételei, hacsak nem akarjuk a BSc szintet a 20 évvel ezelőtti érettségi alá pozícionálni (jó úton haladunk efelé, belátható időn belül sikerülni fog).
Nyilvánvaló, hogy nem lesz soha 50%-nak olyan diplomája, ami mögött olyan tudás áll, mint egy 20 évvel ezelőtti papír mögött. Sajnos manapság inkább a kevesebb ész felé tolja az emberiséget az evolúciós nyomás (erről máskor bővebben), melyet csak igen erőteljes környezeti nyomással lehetne kompenzálni, ha meglenne az elhatározás (ami nyomokban se található). Abszurd, hogy egy redőnyös többet keres, mint egy 5 évig tanult bölcsész. Több képzett szakmunkás és technikus kell, akinek nincsenek meg a képességei az egyetemhez, jobban jár, ha nem továbbtanulással próbálkozik.

A reális cél az lenne, hogy legalább 10-15%-nak legyen jó minőségű elitdiplomája, mely mögött elegendő elméleti és gyakorlati tudás áll. A maradék 35-40%-nak pedig a régi főiskolai, de legalább a régi szakmunkás, technikusi szintű végzettség kellene. Ezt normális általános-, és középiskolai oktatással 1-2 év alatt meg lehetne szerezni. Persze, kérdés, hogy a jó öreg kapun belüli munkanélküliséget most egyetemen belülivel akarjuk-e felváltani.

Bologna, az intelligens mosópor?

A bolognai folyamat is semmitérő így, ahogy bevezették. A minőségi problémákat sok területen csak súlyosbítja, a fenti minőségi differenciálódást csak bajosan segíti elő.
A karok kapkodva alakították áta képzéseket, és sok esetben természeténél fogva abszurd az egész koncepció. Leginkább azoknál a szakoknál, ahol egymásra épül a tudás.

Mert elvileg mi lenne a cél?
3-3.5 év alatt gyakorlati tudást adni, majd ezután a legjobbaknak kb.30%-a mehet a mesterképzésre, ahol komolyabb elméleti tudást is kapnak. Viszont célszerűbb elméleti tudással megalapozni előbb a gyakorlati tudást a legtöbb területen. 2 év alatt nagyon nehéz pótolni a hiányzó elméleti alapokat, pláne ha magasabb szintű gyakorlati tudást is kívánunk még adni.

Az elméleti oktatás olcsó, a gyakorlati drága. Kitalálhatjátok, hogy melyiket fogják az anyagi nehézségekkel küzdő karok preferálni a tömegoktatásban...

Legyenek jó és rosszabb egyetemek!

Manapság csak halvány sejtéseink vannak a különféle felsőoktatási intézmények nívójáról, zsákbamacska az egyetem kiválasztása. A legjobb magyar egyetemeken is vannak piszok gyenge oktatók, és a közepeseken is vannak kiváló koponyák. Manapság több olyan szak van, ahol nevetségesen alacsony pontokkal lehet bekerülni, ugyanakkor a nemzetközi diákolimpián szereplők is mind odamennek. Ez mindkét csoportnak roppant kedvezőtlen. Tehát kívánatos lenne, ha az amerikai vagy az angol rendszerhez hasonlóan lenne egy viszonylag jól behatárolható minőségi hierarchiája az egyetemeknek.

Teljes tandíjat!


A fenti célokat szolgálhatná gondolatkísérletem szerint a teljes tandíj.
El kellene törölni az államilag finanszírozott kategóriát, mindenkinek ki kellene fizetnie a képzésének a valós költségeit. Ezzel egyidőben annyival meg kellene emelni az ösztöndíjakat, hogy a legjobb ~50% már pozitív mérleggel jöjjön ki, az ösztöndíj magasabb legyen az oktatás költségeinél, ami a diákoknál maradna, az a nettó ösztöndíj. Az éles határ az államilag finanszírozott/költségtérítéses, illetve a mai tandíjmentes/tandíjas közt sok szempontból igen káros. Ma, a számítógépek világában érthetetlen számomra, hogy miért egységugrás függvényekkel dolgoznak, amikor a gép kiszámolja a mindenféle flancos sima görbét is (persze itt a legegyszerűbb lineáris is valószínűleg jó lenne). Egyenes görbét használva valószínűleg a legjobb 10-20%-nak még meg is emelkedne a nettó ösztöndíja.

Ebben a rendszerben még a jó tanulók is jobban motiváltak lehetnek, hiszen egyrészt jobban függene a tanulmányi átlagtól az ösztöndíj, másrészt jobban tudatosulna bennük, hogy valójában mennyibe is kerül a képzésük.

A legcélszerűbb lenne, ha az egyetemi karok határoznák meg a képzés költségét. Így a piachoz hasonlóan önszabályozó rendszer jöhetne létre. Mégis mi szabna akkor határt az árnak? A jelentkezők száma. Hiszen, ha valaki jobb egyetemre jelentkezik, számolnia kell a keményebb konkurenciával, nagyobb eséllyel kerül többe az egyetem. Tehát ha irreális árat szab meg az egyetem, nem lesz elég jelentkezője. A gyenge, olcsó egyetemektől pedig a diploma értéktelensége riaszthatná vissza a jelentkezőket, így hosszú távon a leggyengébbek bezárhatnának.
A versenyhelyzet megszüntethetné a különféle szakok finanszírozásának abszurditását, hiszen az teljesen debil dolog, ahogy most a több kiscsoportos foglalkozást, és drága műszereket és vegyszereket, nagy egyetemi területet (laborok) igénylő vegyészképzés ugyanannyit kap az államtól, mint a közgazdászképzés.

És a szegények?

A vagyoni helyzet első ránézésre nagyban determinálja a diploma értékét. Hiszen a vagyonosok megengedhetnék maguknak, hogy a drágább egyetemekre, nagy befizetésekkel járassák a gyermeküket. Azonban közelebbről nézve nem is lenne ez rossz. Hülyegazdagok adója. Hisz a munkaerőpiacot nem olyan könnyű átverni, pláne, ilyen nyilvánvaló különbségnél: kit válasszon, ha adott egy neves egyetemen, rossz jegyekkel, 4 év alatt végzett diák, vagy egy közepes szintű intézményben, jó eredménnyel, 3 év alatt végzett szegényebb. Az egyetem ugyanannyit kapna az államtól a szegény diák után is, tehát nem neki érné meg átsegíteni a gazdagokat.

Fontos lenne ebben a rendszerben biztosítani az egyetemek közti átjárhatóságot, hiszen a szegényebbek lehet, hogy rosszabb egyetemen kezdenének, de 1 év után, jó jegyekkel átmennének egy jobb intézménybe. Vagy ha éppen túl drága intézményt választottak, akkor átmehessenek olcsóbba. De az igazán rászorulóknak itt se lenne elveszve minden: jól szabályzott szociális támogatással benn lehetne tartani a nem színötös szegény diákokat.

A diákhitel felvehető összegét érdemes lenne megemelni. A kamatot a mindenkori infláció szintjénél 1-2%-kal magasabban kellene tartani. Hogy visszafizethető legyen a magasabb összeg, a nagyobb összeget felvevőknek kicsit nagyobb százalékban kellene visszafizetni a tartozást.

És a szegény büdzsé?

Ebben a rendszerben könnyen lehet, hogy összességében többe kerülne az államnak a több nettó ösztöndíj, a jobb egyetemeken bekövetkező minőségi javulás. Azonban azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy a minőségi oktatás olyan dolog, amibe érdemes az államnak befektetnie.

Utópia

A fenti megmondás valójában csak egy igen nyers ötlet a sok közül. Nyilvánvaló, hogy életbe létpetése előtt más országok működő rendszereinek tanulmányozása és nagyon alapos racionális vita szükségeltetik. Kapkodó reformdühvel biztos, hogy csak még több kárt okoznánk. Viszont erősen hiszem, hogy a brainstroming fázisban annál nagyobb szükség van minél több merész és idealista ötletre.
Ha nem is valósul meg ez az elképzelés, abban biztos vagyok, hogy a kredit x hallgató alapú finanszírozást komolyan felül kellene vizsgálni. A kreditszám elvileg a tárgy teljesítéséhez szükséges munkaóráról szól, ami roppant gyenge korrelációban áll csak a tárgy költségeivel!

Manapság ugyanaz a töketlen hangpolitika megy az oktatás terén is, mint oly sok egyéb területen (pl. közszféra racionalizálása, egészségügy reformja). Látszatintézkedésekről (tandíj, vizitdíj) megy a nagy vita, miközben a lényeges, szükséges, nagy átgondoltságot igénylő reformok pedig elmaradnak. Ne hagyjuk, hogy így legyen!

13 komment

Címkék: oktatás vélemény politika kritika mszp fidesz reform népszavazás alternatíva


A bejegyzés trackback címe:

https://torzskocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr30347363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bugris 2008.02.29. 14:06:32

Naivitás elképzelni, hogy teljes képzési költséget lefedő tandíj mellett lenne még annál is több ösztöndíj. Ne rugaszkodjunk el a valóságtól, szép így idealisztikusan megtervezni valami, de nem árt figyelembe venni a dolgok működését sem.
Ez olyan, mint amikor vasútvonalakat zárnak be, de elmondják, hogy ugyanakkor több és jobb és újabb busz fog majd járni ugyanott. No ugye ilyenkor szokott az történni, hogy végül csak a szép új buszok maradnak ki a terv megvalósításából.
Ugye most is valahol ott tartunk, hogy tandíj már van, magasabb ösztöndíj meg nincs.


Ha már függvényeket említed. A tanulók teljesítménye is normális eloszlású, tehát 50% körül meghúzni a határt igazán nagy kicseszés azokkal, akik éppen egy kevéssel, talán egy tanár szubjektív jó- vagy rosszindulatával esnénk más kategóriába. A legjobb 10% jutalmazása vagy a legrosszabb 10% büntetése ennél sokkal igazságosabb dolog. (Én inkább az utóbbit támogatnám, nehogy már egy nem magasan de átlag feletti tanulót egy kalap alá vegyünk a legrosszabbakkal.)

A diákhitel emelése kapcsán csak ismételni tudom magamat. Nem hiszem, hogy humánusan jár el a társadalom, ha fiatal korban eladósodásra kényszeríti a polgárait. És azt se feledjük, később a magasabb adójával bőven visszafizeti a képzése költségeit.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.02.29. 14:26:46

De jó megoldást adtál Refuse... nem téveszted szem elől azonban azt, hogy mi is a probléma? Jó tandíjmegoldás, talán sokkal is mint a tervezett de... egészen pontosan mire megoldást az itt leírt rendszer? Vajon jobb lesz-e attól nekünk, hogy az egyetemistát nem hagyjuk bulizni? Illetve megfordítva: egyes diplomák értéke vajon csak attól papírértékű, mert a hallgatók ott lógnak, részegeskednek és buliznak? Mert akkor egy műegyetemi diploma bizony egyike a legkevesebbet érőknek, hótbiztos.

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.02.29. 14:32:31

Az én elméletemben az állami finanszírozást egy az egyben egybeolvasztanánk az ösztöndíjjal. Ha ez nem világos, akkor bele kéne írni a cikkbe. Ha Te írnád bele szépen, érthetően, megköszönném.

"50% körül meghúzni a határt igazán nagy kicseszés azokkal..."
hehe, rég jártál egyetemre, nem? :)

A diákhitelre a fenti rendszeren azok kényszerülnének, akik nem igazán valók az egyetemre (vagy/és szegények), de mindenáron diploma kell nekik.

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.02.29. 14:41:15

Pascal:
nono, azért vannak olyan szakok a BME-n, nem is egy, ahol dógozni kell egész évben. :) Szerintem egy egészséges verseny jót tenne a diploma minőségének. Hátránya lenne, hogy sokan nehezen viselnék a stresszt, hogy a jegyeken ennyi múlik.
Tapasztalatom szerint nagy probléma:
- a diákok motiválatlansága, lustasága
- az egyetemek, karok a finanszírozási rendszer által diktált kényszerpályán mozognak, a minőség csupán az egyes tanárok hobbija

bugris 2008.02.29. 14:48:08

"a minőség csupán az egyes tanárok hobbija"

Engem meglep, hogy mennyire nem esett szó erről az oktatás körül most zajló vitákban, pedig nagyon igaz. Nem csak diák és diák között van tudás- és szorgalombeli különbség. Sőt, talán még ott van kevesebb.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.02.29. 14:52:48

problémák és megoldások, hétfő reggel, stip-stop

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.02.29. 15:01:35

helyesírás javítva:
Probléma az is, hogy az egyetemek abszolút nincsenek rákényszerítve a minőségre.
Ez főleg a totál ingyenes felsőoktatás esetén van így, amikor a legszarabb főiskola is feltöltheti a kereteit.
A professzorok presztízse hat egyedül a minőség irányába, ami azért nem elhanyagolható, de hosszú távon már lehet, hogy kevés.
Kicsit más téma, de tényleg nagyon nagy probléma a NAT, ami miatt az egyetem első 1-2 éve korrepetálássá süllyed, gyakorlatilag a régi felvételi anyagot kell megtanítani.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.02.29. 15:24:48

Van egy figyelemreméltó gondolat a fenti írásban.

Európa egyes népei úgy intézik a dolgaikat, hogy van felsőoktatási tandíj, mások úgy, hogy nincs. Legnagyobb megelégedésükre. Mi sem tudunk ebben dűlőre jutni egymás között. De legalább abban megállapodhatnánk, hogy ha már akarunk ezügyben tenni valamit, akkor nem érdemes finomkodni. Ha a költségeknek 1%át fizetem be én 99%-át az állam (legyen az kórház vagy egyetem vagy bármi), nem válok vásárlóvá, nincs erőm, befolyásom arra mit csinál a másik. Ő továbbra is arra fog nézni, oda fog figyelni, ahonnan a 99% érkezik. Az a pénz egyszerűen nem számít - a hallgató is tudja, a doki is tudja. Automatikus folyamatokat ettől ne várjunk.

Az ellenkező véglet, amit refuse leírt talán túlzás, de 20%-80%ig el kellene menni, hogy történjen valami. Persze akkor nemcsak az előnyök lesznek érezhetőek, hanem a hátrányok is fájni kezdenek. Ha maradunk az 1%nál biztosan nem fáj annyira. De miért vár ettől bárki bármit?

Bebizonyosodott ez Bokros idején. Volt tandíj, az a nagyságrend mint szeptembertől az inflációt figyelembe véve, és nem történt semmi.

Refuse, úgy könnyű ám jobb rendszert javasolni ha többe kerül. És mennyivel több kellene? Nem akarsz mégegyszer nekifutni egy olyan megoldásért, ahol nem kell adót emelni?

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.02.29. 15:47:37

Úgy biztos nem kerülne többe, ha felvállalná valaki, hogy kézi vezérléssel bezárja a semmitérő főiskolákat.
De úgy se, ha nem emelünk a nettó ösztöndíjakon és nem csökkentjük a diákhitel kamatát (ezek már csak a szoci pluszt adják az elméletemben).
Szóval a lényege az egésznek az, hogy az alapot az amerikai modellhez hasonló valami adja, csak ebben sokkal több az állami ösztöndíj ami valószínúleg sokat módosítana az egész rendszeren. Tehát nagyon meg kéne gondolni ezt, hisz úgy tudom, nincs erre működő példa.
Tényleg, tudja valaki, Angliában mi okozta az egyetemek minőségi differenciálódását?

is 2008.03.01. 07:52:05

"Abszurd, hogy egy redőnyös többet keres, mint egy 5 évig tanult bölcsész." - Csak a pontosság kedvéért: olyan foglalkozás, hogy bölcsész, olyan nincs. A redőnyös, az egy foglalkozás. A könyvtáros, a nyelvész, az iskolai tanár stb. azok foglalkozások. És egyeseknél jóval többet keres egy redőnyös. Másoknál már nem annyira. Egyébként miért abszurd? Miért kell egy olyan állásban, ahol többet kellett érte tanulni, többet is keresni? Ki mondta, hogy a fizetésnek egyenes arányban kell lenie a hozzá szükséges tanulmányi idővel? A közgazdaságtudomány szerint a fizetéseknek is a kereslet-kínálatot kell tükröznie. Ha már végképp senki nem lesz, aki szemetes legyen, a szemetet meg el kell szállítani, akkor bizony a kukásoknak is meg kell annyira emelni a bérét, amennyire.

Egyébként a bölcsészek pont azért keresnek keveset, mert Dunát lehet velük rekeszteni. A 10%ról 40%-ra felfuttatás teljesen torz arányú volt, természettudományos képzésben az EU utolsói vagyunk. A mérnökök jól is keresnek. Én mindenkinek csak javasolni tudom, hogy ne pl. kommunikáció-könyvtár szakra menjen, hanem pl. gyengáramú villamosmérnöknek.

VIII. Nagyapó · http://torzskocsma.blog.hu 2008.03.01. 12:30:08

Amellett, hogy nagyrészt egyetértek, egyrészt ezt azért becopyznám ide is:

www.fn.hu/hetilap/20070108/teveszmek_alterapiak/

Valószínűleg a diplomások számával nincs olyan nagy gond, inkább azt kellene átgondolni, mit is érdemes tanítani.


A második, ami szöget ütött a fejembe, hogy Te akarod meghatározni a diákhitel kamatát (úgy tűnik, támogatottan). Ezzel csak annyi a gond, hogy egy ilyen rendszerből az is ki tudja nyerni a pénzt, aki amúgy nen venné fel: felveszi a hitelt, majd berakja a bankba (közben persze az is leszedi a sápját) /vesz belőle államkötvényt.

Amúgy a mostani rendszer úgy van kitalálva, hogy gyakorlatilag önfinanszírozó, és egész jó kamatot tudtak elérni azzal, hogy a működését államkötvény fedezi. Ami persze lehetne még olcsóbb is, ha az államháztartás egyensúlyban lenne és így alacsonyabb lenne a kamatfelár. (Amúgy a lakástámogatási rendszer is ettől lett annyira drága, amilyen, de ez már nagyon másik sztori.)

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2008.03.02. 19:32:16

itt a legjobb megoldás az lenne, ha a hallgatókat szelektálnák meg, de keményen

én most vagyok benn a felsőoktatásban, nem is akárhogy

az alapszakomon még a régi, jól bevált 5 éves konstrukcióban, a párhuzamos képzésemben pedig 3 éves bsc-n

az itt tanulók nagyjából 30-40%-a csak sallang
nincs esze, nincs megfelelő hozzáállása, nem ér semmit
és én természettudományos képzésről beszélek, a kenyérfényező szakokon nyilván még ennél is rosszabb a helyzet

ha teszem azt fel, az itt tanulóknak csak az 50%-át vették volna fel, akkor sokkal hatékonyabb módon működhetne az egyetem, és a kikerülők is megállnák a helyüket a szakmában

a másik dolog pedig a már említett oktatói hozzáállás
az nálunk is kritikán aluli
itt 7 minősített professzor van, ezzel az elsők között vagyunk az országban, mégis nagyjából egy kezemen meg tudom számolni, mennyi tanár illik ide, és melyik nem üti meg még a középiskolai szintet sem az óráin

szóval ez jó összetett dolog, amit nem lehet egyetlen tollvonással (igen/nem) megoldani

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.03.03. 11:27:17

Nagyapó:
Az államkötvény kamata 2%-nál is többel meghaladja az inflációt?
Úgy rémlik, otthon a banki kamat épp, hogy csak túllépi az inflációt.
Tehát nyilván úgy kéne meghatározni a kamatot, hogy ne érje meg ilyen biztos dolgokba befektetni.
Tőzsdézéshez meg nem hinném, hogy sokan fölvennék:)

A diplomások száma OK lenne, ha lenne
1. rendes középiskolai oktatás, ami megalapozza az egyetemet
2. lenne rendesebb ipar Magyarországon.

is:
józan paraszti ésszel látható, hogy a gimnáziumi tanárnak többet kéne keresnie, mint a redőnyösnek. Ha akarunk egy kicsit szőrszálhasogatni, akkor belemehetünk, hogy miért.