Két értelmes ember végre közli az álláspontját, világosan, érthetően, lehet látni, hogy mi a különbség, lehet eldönteni, hogy melyiket támogatod (a neveket megmásítottam, szerintem mindegy, ki mondta, az a lényeg, hogy mit mondott):
Kapa szerint megérett az idő egy hosszú távú, pragmatikus alapú konszenzusra a politikai szereplők, a gazdaság és a társadalom képviselői között, melynek sikere csakis a politikai elit józanságán múlik. Amennyiben ezt nem történik meg, stagnálás vár a magyar gazdaságra. Szlovákia példája azt mutatja, hogy társadalmi konszenzus nélkül is végrehajthatóak alapvető reformok, ezt a lehetőséget azonban Magyarországgal kapcsolatban Kapa kétségbe vonta. Kijelentette: nem másolhatjuk le a nyugati rendszert, az állam szerepének rendbetétele nélkül nem tudunk tovább lépni.
Pepe azonban úgy vélte, bizonyos reformelemeknél nem lehet társadalmi konszenzusra jutni. Csak abban értett egyet Kapával, hogy fogy a reformok megvalósítására fordítható idő, de Pepe szerint éppen ezért nem várhatunk a társadalmi konszenzusra, az egészségügyi reformot például már 13 éve végre kellett volna hajtani - tette hozzá.
Az én személyes támogatásom Pepéé, a szlovák példa nekem elég, nem vágyom huszonhetedik speciális magyar útra (a kínai és kubai harmadik utas szocializmus mintájára).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.