HTML

Törzskocsma

„Még a blogolvasással is nagyon hamar leálltam. ...Szomorú látni, hogy mi jön ki az emberekből, amikor nincs kontroll, amikor nincs rajtuk azonosító szám. Az a fajta indulat, feszültség, indulatosság, felületesség, butaság… Nem járok kocsmába tájékozódni.” (Sólyom László)

Friss topikok

2008.07.11. 22:00 IS

Az olaj ára - a statisztikusok a hibásak

Szerintem a mostani gazdasági világválságért a statisztikusok a hibásak. Hidd el. Ha nem hiszed, akkor elmondom, miért.

Az infláció számolása olyan nehéz... (198x)

Inflációt ugye úgy számolunk, hogy vesszük az átlagos kenyér átlagos árát az egyik hónapban, majd a másikban, a kettő különbsége a kenyér inflációja. Még vagy 1500 termékre ezt megcsináljuk, az egészet súlyozzuk és átlagoljuk, naptárhatástól megtisztogatjuk, hogy szép fényes legyen, és a végeredményt kiírjuk nagy betűkkel a portálra (www.ksh.hu). A gond akkor kezdődik, ha a következő hónapra megváltozik a kenyér. Illetve nem is a kenyér, de pl. a színes TV. Tavaly még volt CRT, ma már csak LCD vagy plazma. A tavalyi számítógép konfiguráció már fel sem lelhető egyetlen boltban sem, vagy ha igen, akkor harmadáron, de már nem is azt veszi senki. Mekkora így a színes TV, vagy a számítógép inflációja? Nyilván nem -60%, hanem. Hanem kavarunk, meg folyton ki-be rakosgatjuk a fogyasztói kosárból a cuccokat, és nem mindig ugyanazt hasonlítjuk össze, de azért nagyjából ez így jó.

De a lakás (főleg a használt, mert nem csak új lakást veszünk, szemben a kenyérrel) sehogyse fér bele. Nincs két egyforma lakás, még a lakótelepi egyenlakások is más tájolásuak, másképp lelakottak, másképp felszereltek. Ha nem lehet sehogyse összehasonlítani, hogy most jobbak lettek a lakások, azért drágábbak, vagy csak infláció volt rajtuk, és azért drágábbak, akkor mit tegyen szegény statisztikus? Átvágja a gordiuszi csomót: nem próbál bonyolult modelleket felállítani, amelyek esetleg csak torzítanak; kidobja a lakást, úgy ahogy van az inflációs kosárból. A portálra kiírt szép nagy szám nem tartalmazza a lakásárak változását. Lusta statiszikus.

Márpedig lakásra is költünk...

A dolgozó megkapja a fizetését, megveszi a kenyeret, meg ami a mindennapokra kell (most olvastam, hogy minden magyar felnőttre évi 3290 szál cigi jut, azaz a dohányzó egyharmadra évi kb. 10 000 szál, ami napi ~30, azaz napi másfél doboz, azaz napi kb. 500Ft, azaz évi 180 000Ft, amihez képest 2 hét nyaralás 100 000-ből kijön tengerparton, szóval Te döntesz, cigizel vagy nyaralsz); tehát miután mindent megvett, és esetleg marad egy kis pénze, akkor elgondolkodik, hogy esetleg beszálljon egy lakáscserébe/vásárlásba, hitelből, havi törlesztéssel. Mennyit költ egy ember a fizetéséből a lakásvásárlására? A bankok 30%-ban maximalizálják az erre költhetőt, ezt jó eséllyel a legtöbben kihasználják, és legalább az amcsi családok 20%-a benne van egy ilyen konstrukcióban. Azaz minden megkeresett 100Ft-ból 6-ot a lakásra költ. Ennek a 6 forintnak az inflációját pedig a statisztikusok nem mérik, és nem számolják. (Ezek az adatok nem pontosak, lehet, hogy 4 vagy 7 forintot költenek, csak annyit fontos látni, hogy nem elhanyagolható ez az összeg)

És a vér elválik a víztől... (1995-2003)

Tehát van a lakásárak változása (mert azért van, aki ezt is méri), és van az infláció, miközben az emberek ugyanazt a pénzt költik vagy lakásra, vagy az inflációs kosár tartalmára. 6Ft/100Ft jelentős tétel mindkét irányban. Ha mondjuk a 6Ft felmegy 7-re, az a lakáspiacon +16%, ha viszont valamiért lemegy 3Ft-ra, akkor az meg az inflációban +3%.

A 90-es évek USA-jaban pedig az embereknek kicsit jobban ment, és elkezdtek azon gondolkodni, hogy miért is ne költöznének új lakásba (melyik is az a vers, amit Hofi is kiparodizált, az öntőmunkásról, aki új lakásba költözik?), és odajárultak a jelzálogcégekhez. A dolog felpörgött, az emberek is többet költöttek lakásra, jelzáloghitelt is többet kaptak, a lakásárak évi 10-15%-ot nőttek. Közben az inflációs kosárra nem költöttek többet, tehát az infláció alacsonyan maradt. Alan Greenspan a hős FED-elnök szerepében 1%-ra vitte le az alapkamatot, és leölte az inflációt. Látszólag. Az infláció ott volt a lakásárakban, csak nem mérték. Ha mérték és kimutatták volna, nem lett volna ilyen olcsó a jelzáloghitel, az egész nem pörög fel.

 Az olaj ára ekkor 30-40 dollár hordónként, néha kicsit alacsonyabb.

Fospumpa helyett pénzpumpa (1998-2006)

A jelzálogcégek pedig hitelt akartak adni az embereknek. Ez nem olyan egyszerű, a cégnek van egy saját tőkéje, azzal valamennyit tud hitelezni, de ha több kell, akkor el kell menni egy bankhoz, és hitelt kell kérni, amit a jelzálogcég kiad az embereknek, vár, hogy visszafizessék, és aztán visszafieti ő is a banknak. Nehéz, lassú folyamat, bürokratikus, és a bankoknak éppen volt hova kihelyezni máshova a pénzüket, nem nagyon érdekelte őket.

Viszont a lakásárak így is elindultak felfelé, tehát a jelzálog egyre jobb fedezeti mutatót biztosított a hitelhez mérten - legalábbis papíron, ezért a bankoknak is egyre érdekesebb volt a beszállás. És még jött egy ötlet, a hitelek értékpapírosítása (ez önmagában külön poszt). Az értékpapírosítás egy pénzjegynyomda, csak nem az állam által kontrolláltan, hanem kvázi 'szabadpiaci' alapon. Akármi is ez, az eredménye az lett, hogy a jelzálogosok sokkal több hitelt tudtak kihelyezni a megnövekedett (de csak papíron fedezett) pénzmennyiségből.

Akkora buli lett az egész lakáshitelezés, és a mögöttes értékpapírosítás, hogy mindenki beszállt, még az amcsi nyugdíjalapok is, akik az amerikai dolgozók pénzén őrködnek. És csinálták a profitot, kimutatva, elkönyvelve, az alapkezelői bónuszokat zsebretéve. És a lufit csak fújták, fújták, mert az infláció nem mutatta magát.

Az olaj ára ekkor 30 dollár körül.

Pukk (2005-2007)

Aztán mint a pisai ferde torony, egy kicsit megdőlt. Annyira profithajhászok voltak, hogy túlhúzták. Olyan sok állás került Kínába, hogy a számítottnál egy kicsit több lett a munkanélküli, és ezért egy kicsit több hitel dőlt be. Az olaj ára kicsit magasabb lett, és az emberek mégis inkább az inflációra kezdtek költeni a tankoláson keresztül, emiatt az infláció megnőtt, a FED pedig elkezdte emelni a kamatot, egészen 5%-ig. A lakásárak már nem emelkedtek, ezen az áron, illetve a felemelt alapkamat miatti magasabb jelzálogrészlet miatt, már inkább nem vettek az emberek, a fedezettség nem nőtt. Nem lehet pontosan tudni miért, de mindegy is. 2007 augusztusában két Bear Sterns alap, amelyik nem is jelzáloghitelező, hanem alapkezelő, fényévekre az eredeti lakáshitelektől (viszont nagyon is benne az ebből származtatott értékpapír ügyletekben) bedőlt, azaz kiderült, hogy az értékpapíroknak, amik a birtokukban voltuk, nincs is értéke.

Az olaj ára az időszak elején 40 dollár, 2007. júliusában (az utolsó békehónapban) 60 dollár hordónként.

Bumm (2007 ősze)

Elsőre se tűnt egyszerűnek (a bankok persze azonnal megértették, és a bankközi piac egy nap alatt totálisan kiszáradt - külön poszt), de augusztusban még valamennyire elült a vihar, hogy csak a harmadik negyedéves tőzsdei jelentések során (októberben) váljon mindenkinek világossá, hogy baj van. A baj pedig az, hogy valójában az egész amerikai pénzügyi szektor könyékig, derékig, tökig, nyakig, sőt a feje búbjáig benne van az értékpapírosítás pénzjegynyomdájában, mindenkinek tele a könyve olyan számokkal, amik erre a játékpénzre alapozottak. És nem lehetett tudni, hogy mennyire. Nem kellett kimutatni, nem ellenőrizte a felügyelet, nem voltak szabályok, mindenki csak a maga profithajhászása mértékéig mászott bele (az OTP-ben Csányi sokáig bánkódott, hogy ők miért nem; most nagyon örül, hogy ebből kimaradt). Nem basztatás, de egy őszi interjúban Jaksity György is csak néhány tízmilliárd dollárról írt, ami kvázi aprópénz. Szóval nem látták, nem jól látták, akik nem voltak benne.

Bezzeg akik benne voltak! A FED rájött, hogy írtó nagy hiba volt az inflációs veszély miatt felemelni a kamatot, és rögtön elkezdték lenyomni. A jegybankok öntötték a pénzt a bankoknak, kinyitották Fort Knoxot, és minden aranytömböt kiadtak a bankoknak hitelbe, hogy legalább ne látszódják az azonnali, és totális csőd (és még Harvey Keitelről nem is beszéltünk, akinek az ügye még rátett erre egy lapáttal). És a bankok azonnal elkezdték keresni, hogy hol és hogyan keressenek vissza valódi pénzt az elértéktelenedett játékpénz helyett. Figyelmük az olaj felé fordult.

Kinek nem jut szék?

Az olaj kereskedése részben árutőzsdén zajlik. Az árutőzsde más világ, mint az értéktőzsde: kis jóindulattal mindenki ismer mindenkit, kedélyesen folyik a termelők által felajánlott mennyiségek lejegyzése, néha kicsit kevés a cucc, de sebaj, majd legközelebb többet hoznak, majd tessék abból jegyezni, a jövő hónapban is tessék benézni. Ha egy finomítónak nem jut, majd legfeljebb karbantartási szünetet csinál. Az egész rendszer ki van párnázva, mindenhol sok hetes készletek vannak két lépés között, az állami tartalék minimum 90 nap, nincs semmi gond, az árak kicsit ingadoznak, jól van, hadd játszon a gyerek is, a nagyját úgyis hosszútávú megállapodásokban szerezzük be.

Kicsit olyan, mint a játék, amelyben n. szék van, és n+1. ember. Ha le kell ülni, valakinek nem marad.  De akkor jövő hónapban n+2. szék lesz, a pórul járt ember kétszer is leülhet, minden OK. Az ezredforduló óta azonban egyre nehezebben jöttek a székek, Kína minden olajat megevett, mert kellett a növekedéshez; jött a pekingi olimpia, ami miatt Kína elkezdett felhalmozni stb. Szűkösen, de megvolt a kellő számú szék, ma is megvan annak, aki tényleg le akar ülni.

Tavaly ősz óta ebbe a játékba az n. valódi játékos mellé még beállt 3n. nem valódi játékos, aki csak spekulál. Mit csinálsz, ha le akarsz ülni, és azt látod, hogy n. szék van, és 4n. ember, aki látszólag mind le akar ülni? Hát szívbajt kapsz, hogy nem most, de a jövő hónapban se jut, és hajlandó vagy többet, de főleg gyorsabban rendelni. Már ebben a hónapban kétszer akarok leülni, hogy kivédjam, ha a következő hónapban nem tudok. Vagy még jobb, ha most ötször ülök le, és akkor biztos khúzom, amíg megint székhez jutok. Mi történik azzal, aki ténylegesen nem akar leülni? Megragad egy széket egy áron, vár, közben a tényleges játékosok egymásra licitálnak,és jóval magasabb áron végül odaadja egy valódi játékosnak. És ezt minden hónapban megcsinálja. Minél több nem valódi játékos van, annál könnyebben lehet szívatni a valódi játékosokat.

Az augusztusban pánikba esett bankok és nyugdíjalapok az összes pénzükkel most ezt a játékot játszák. Az olajon keresztül szedik ki a pénzt, és töltik fel a könyveiket valódi számokkal. Az olaj ára hónapról hónapra 4-5 dollárral emelkedik, jelenleg 145 dollár/hordó. A kínálat majd nem lesz elég a keresletre kb. 15 év múlva (amikorra viszont át is állunk a szükséges mértékben, később meg majd teljesen), meg mindenféle sztrájkok és támadások nehezítik a kitermelést, de ezek mind együtt is legfeljebb évi 10% áremelést indokolnak.

A dollárárfolyam és a recesszió

Na ha felmegy 100%-kal az olajár, akkor ki fizeti azt ki? Hát az, aki a végén megveszi a benzint. Ha mindenütt felmegy, akkor a világ többi része kicsit dühös lesz, mert az értékpapírosítás, és az egész 1%-os jelzáloghisztéria azért mégiscsak USA belügy (az ECB kamat végig magasabb volt) néhány svájci bankon kívül, azokat meg mentse meg a svájci titkos bankrendszer. Hát akkor nekik ne menjen fel az olajár, vagy ne annyira. Az olajár emelésével párhuzamosan a dollárt el kellett értékteleníteni. Ez abból a szempontból is jól jött, hogy így a gonosz arab olajterroristák hiába kapnak több dollárt, az nem ér nekik többet, elég gazdagok már így is, valamint Kína a pénzét a dollárhoz köti, és éppen nem értékeli eléggé felfelé, tehát neki az olaj még drágább. A dollárt lelökték tehát az euroval szemben 1,20-ról 1,60-ra, és a többi devizához képest is hasonlóan.

Ettől azonban a világ kereskedelmi egyensúlya megborult, a felértékelt Európa (ezen belül is leginkább a legkevésbé integrált UK) szenved, az amcsik meg csak a sima olajár miatt szenvednek (LA-ben egy gallon immár 5 dollár, egy éve még 2 volt). Jön a recesszió, amit ugye azért szenvedünk el, mert az amcsi jelzálogcégek felelőtlenül és fedezetlenül hagyták az amerikai öntőmunkásnak, hogy új lakásba költözzön (nem mehetünk el szó nélkül: Magyarországon 2001-ben hasonlóan fedezetlen lakásba költözési programot hirdetett a magyar öntőmunkásnak maga az állam, illetve az akkori kormány, amit azonban hál istennek visszavágtak, amennyire lehetett).

Hol állunk?

Az amerikai öntőmunkás nem fizeti a jelzálogot, az amerikai pénzügyi rendszer akkora veszteséget szenvedett el, amire Fort Knox sem elég (sokszázmilliárd dollárról beszélünk), még mindig hullanak ki a csontvázak (ezen a héten a Fannie Mae és a Freddie Mac, a két legnagyobb jelzáloghitelező ment lényegében csődbe, de megmentik őket). Az állam szanálja az egész pénzügyi csődöt, részben Fort Knox kiürítésével (de ezt persze nem akarják, csak amennyire muszáj), részben a családi ezüst eladásával (az amerikai bankrendszerben nemsokára kötelező lesz a burnusz, ami különösen azután érdekes, hogy pár éve még milyen hazafiasan jelentették ki, hogy nem adják el az egyik kikötőt Dubainak), részben pedig a tulajdonosok, azaz az állampolgárok pénzén keresztül, ez utóbbi az olajár. Ha az amcsi állampolgár hajlandó lenne visszamenni, és a lakását törleszteni, akkor le lehetne állítani az olajszivattyút. Nem mellesleg ha megint a lakását törlesztené, akkor az az inflációban se jelenne meg, tehát megint elmúlna az inflációs félelem, és mindenkinek jó lenne (miközben az együttes lakás+kosár infláció súlyozottan végig állandó).

Tanulság

Az olaj ára ma azért ennyi, és a világgazdaság azért van ettől csődben, mert a statisztikusok lusták voltak a lakások inflációját megállapítani.

13 komment

Címkék: gazdaság infláció


A bejegyzés trackback címe:

https://torzskocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr83564201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VIII. Nagyapó · http://torzskocsma.blog.hu 2008.07.13. 01:13:55

Szerintem a lakásárak valamilyen formában benne vannak az inflációban.

Legalábbis valamikor én is megpróbáltam utána nézni a dolognak, és úgy dereng, van a kosárban egy "imputált lakbér", vagy valami hasonló című tétel, ami a saját tulajdonú lakás implicit "költségeit" foglalja magában. Bár fogalmam nincs, hogyan számolják...

is 2008.07.13. 23:27:43

köszi, de ha jól értem, akkor ez a fenntartási költsége a lakásnak, és nem a megvásárlási. vagyis hiába veszed meg a lakást, utána 10 évenként ki kell újra festened, a bútorokra még költesz stb. ezt kell összevetni azzal, hogy a bérlők meg 'csak' fizetik a lakbért. de lehet, hogy nem pontosan értem.

ha benne lennének, akkor az ezredfordulós 10-15%-os éves árnövekedésnek meg kellett volna jelennie az inflációban, de nem jelent meg; a mostani 10-20%-os esésnek meg le kellene törnie az inflációt, de csak nem töri.

gyulabiusz 2008.09.09. 13:26:07

Jo cikk, koszi az osszefoglalot.

Begliumban a Trends ujsag a 75% percentilet hasznalja lakasarindexkent. Azert nem az 50%-ot, mert amazt nagyban befolyasolja a felujitando lakasok vetelara. Aszongyak. Szerintem jo 'rule of thumb', eleg jo kellene legyen a statisztikusoknak is a central banknal.

A sokat utalt, baloldali beutesu belga kormannyal kivetelesen egyet ertek. Ugyanis az ingatlanlufit ugy fekeztek meg, hogy irtozatos nagy adókat tesznek az ingatlan tranzakciokra, amiket aztan adokedvezmenyek formajaban reszben visszacsorgatnak az olyan tulajdonosok zsebebe akiknek az az egyetlen ingatlantulajdona es abban is el. Ezert ma a belga ingatlan piac csak stagnal (inflacio utan picit veszt is az ertekebol) mintsem hogy zuhanna.

Loui DiPalma 2008.09.09. 15:22:02

Teljesen jogos, amit a cikk leir.
Az 1990-2000 közötti internetes gazdaság időszaka klasszikus pilótajáték volt, mindenki öntötte be a pénzeket az USÁ-ba, miközben egyetlen közgazdász sem tudta megmagyarázni, hogy milyen üzleti modell alapján fognak majd ezek a cégek pénzt hozni.
A részvényárfolyamok mentek felfelé és fűtötték a piacokat a beáramló pénzek (mindig az új befizetők pénzei, mint a klasszikus pilóta játéknál szokás) miközben nem volt mérhető gazdasági teljesitmény mögötte (szeretném látni, hogy ki képes megmondani egy internetes portál VALÓDI értékét).
Igy miután az internet lufi kippukkadt lehetett újabb és újabb dolgokba nyomni a lóvét és túlértékelni őket.
Az emberiség egyik része ugyanolyan romlott, másik része ugyanolyan hűlye, mint a holland tulipánhagyma lufi idején volt.

Badbitie 2008.09.28. 20:35:31

A pénzt 2 termék értékének az összehasonlítására hozták létre a főníciaiak, de mióta önmagában is termék lett azóta sok gondot okoz. :)

Jonas-R 2008.10.15. 22:26:04

jó cikk. Sőt talán a legjobb amit eddig olvastam.

Ugyanakkor nem igaz, hogy nem mérik az inflációját a lakásnak. Értem, hogy hogyan hozod össze a kettőt, ugyanakkor azt a megfontolást ajánlom, hogy a lakás ára legyen az beruházás, vagy tartós bérlet, valójában nem egy fogyasztási cikk, sokkal inkább hasonlít egyfajta termelőtőkére, ami annyit ér amennyit másnak megér. (szakadjunk el a mindenkinek saját lakást dologtól, az emberek nem kerülnének az utcára, tucatnyi lakás áll üresen most is, és a háromgenerációs modell sem volt olyan régen)

Az a kérdés, hogy valójában mennyi az infláció és mennyi a valós értéknövekedés a lakáspiacon valójában a pénzügyi szektorra nem kéne, hogy kihatással legyen, amennyiben betartják, hogy a likvidérték maximum 70%-a hitelezhető. Így tanitják a nagykönyvben, mégis ha szétnézel, 10% diszkontal 105% értéket megkapsz itthon is. Ez a probléma, és nem az, hogy a statisztikusok nem mérik az ingatlanpiaci (amennyiben egyáltalán ilyen értelmezhető) inflációt. Ha megvan a mozgástér, akkor még abban az esetben is, ha külső nyomás hatására elszakadna mondjuk úgy a paritása a lakásárnak a lakásértéktől, adott időn belül a rendszer helyreállna, így kialakítva ciklusokat.

A lényeg a túlpörgetett fogyaszátos van valóban. Nálunk is így volt generálva a gazdasági növekedés, ezt mondjuk azért látták/láttuk egy páran. Valójában én még ezt sem érezném törvényszerűen válságba vezetőnek, viszont az értékpapírosítás valóban elkente a kockázatot. (és várom azt a posztot)

Ajánlom figyelmedbe az egyik kedvenc gumicicámat, a hazai hitelfluktuációt. ( bár nem látok annyira bele, de szívesen megvizsgálnám, hogy ennek mennyi köze volt a válsághoz amerikában) Tehát az alapprobléma az ingatlanhitellel, egy expanzív piacon, hogy a folyamatos kockázati lazítás miatt, van egy jelentős hitelállomány (illetve a beérkező java, mivel mélyebben merít a piacról már) amelyik a kedvezményes periódus után lelép, illetve a kockázati lazítások miatt, hogy több pénzt kapjon, vagy elkezd bedőlni, és félti a lakását, kiváltatja egy másik bankal. Ezért burjánozhat a hitelügynök hálózat itthon.

Na most a probléma, hogy egy 20-25 éves hitel (van ennél hosszabb konstrukció a piacon) nagyjából 2 év körül érik be, ott csitul el a defaultgörbe, viszont ennyit nem él meg a portfolióban! Sőt. Kiváltatja a hitelét, vagy azért mert pénzügyileg művelt és jobb konstrukciót keres, vagy azért mert több pénzt akar, vagy elkezd késni a fizetéssel. Viszont aki kiváltatja a hitelét, sokszor a kezdeti költségek miatt már nem fizeti be az utolsó törlesztőket, mert a bankok közül sokan már nem kérnek olyan igazolást, hogy nincs késedelme az adott hitelen!!!!

tehát van egy körbe körbe járó állomány, ami gyalulja ki a kockázati lazítások miatt a bankszektorból a milliárdokat, nincs bemérve egyetlen bank portfoliójába sem (tudom, hogy nincs.) , vagy csak marginálisan jelenik meg a kockázata. Mint a te székes hasonlatod, az oviban, ahol amíg szól a zene kell körben-körbe rohanni, majd amikor lekapcsolják mindenki leül, de sajnos kevesebb a szék....

Most kapcsolták le a zenét. A félelem és bizalmatlanság itthon sem alaptalan, mert a villanyt is.

Wave 2008.10.19. 21:47:31

Nagyon erdekes iras, sokat tanultam. Kozgazdasagtanhoz nem erto emberkent hadd kerdezzem meg: "Hát akkor nekik ne menjen fel az olajár, vagy ne annyira. Az olajár emelésével párhuzamosan a dollárt el kellett értékteleníteni. (...) A dollárt lelökték tehát az euroval szemben 1,20-ról 1,60-ra, és a többi devizához képest is hasonlóan." Ez konkretan hogy zajlik, kik "loktek le"?

IS 2008.10.19. 22:46:12

@Wave: nem egyszerű ez sem, megpróbálom röviden.
ha magas az olajár, akkor az olajexportálók jó sok dollárt kapnak, amit aztán el akarnak költeni, pl. Dubaiban a pálma sziget vagy egy újabb luxusszálloda építésére. mivel az USA a legnagyobb importőr, ezért kb. úgy néz ki, hogy az amcsik fizetik az arabokat.

két lehetőség van: az arabok az amcsiktól rendelik a munkát, ekkor minden ok, visszamegy a pénz, és kész. de az arabok az EU-tól is akarhatnak munkát, amihez előbb az olajért kapott dollárt eurora kell váltani. tehát minden nap, amikor bejön az olajért a pénz, az arab sejk elballag a világpiacra, és eladja a dollárját. hirtelen több dollár kerül a piacra (mert több jött be az olajból), ennyi a kutyának se kell, viszont az euro meg hiánycikk lesz, ezért felmegy az ára. így azt érik el, hogy az arabok mégse tudnak annyi luxusszállóval többet építeni, mint amennyivel drágább az olaj. de ez még automatizmus, ez nem aktív lelökés.

aktív lelökés az, amikor a nemzeti bankok csinálnak ugyanilyen konverziókat, azaz a náluk tartalékban lévő dollártól szabadulnak, és helyette más tartalékvalutára (pl. euro) térnek át, kifejezetten ezzel a céllal. Kína tavaly átlépte az 1billió USD tartalékot, aminek nagyon nagy része dollárban volt (az USA külkereskedelmi többletéből). voltak is (gyengén cáfolt) hírek, hogy Kína ezt az egészségtelen arányt megváltoztatja, vagyis dollárt fog eladni. ha lenyomja a dollár árfolyamot, akkor olcsóbban jut olajhoz, hiszen a jüan a dollárhoz kötött, vele együtt értéktelenedik el. miért is ne csinálná meg, amikor meglátja, hogy az olaj ára elindul felfelé? az EU-ban pedig el tudom képzelni, hogy politikai egyeztetéseket követően (az USA előre szólt, hogy mit lát az olajpiacain) történtek ilyen tranakciók (elsősorban a FED részéről). ezek természetesen szigorúan titkosak, mindenki tagadja őket, de az EU szinte soha, egyetlen pillanatra sem emelte fel a szavát az euro erősödése ellen, csak 1,60-nál, és akkor hirtelen vissza is ment 1,55-re (még tavasszal, júliusban 1 napig volt 1,60 felett ismét). aztán amikor augusztusban kiderült, hogy a júliusi olajkontraktusok 80%-a spekulatív volt (mitn amikor a bűvész kalapjából kikandikál a nyuszi, azaz lelepleződik), akkor heteken belül kerültünk 1,45-re, most pedig már 1,35-nél járunk, miközben az olaj 147-ről egészen 70-ig esett; azaz a USD-olajár visszarendeződés is rendkívül korrelált.

IS 2008.10.19. 22:59:58

@Jonas R: a lakás mint nem fogyasztási jav hanem beruházás megközelítés lehetséges, de ha beruhzásáként tekintek rá, akkor is fontos, hogy ne rokkantsa meg az országot (egy vállalatot is tönkretehet, ha termelés helyett beruházásra költi az összes bevételét), és legyen egy mutatószám, ami jelez, ha baj van. lehet a hitel/fedezet aránynál is megfogni, nekem seiszegál, az is egy jó szám lehet, de azt se mérték a statisztikusok.

IS 2008.10.19. 23:01:48

@Jonas R: a lakás mint nem fogyasztási jav hanem beruházás megközelítés lehetséges, de ha beruhzásáként tekintek rá, akkor is fontos, hogy ne rokkantsa meg az országot (egy vállalatot is tönkretehet, ha termelés helyett beruházásra költi az összes bevételét), és legyen egy mutatószám, ami jelez, ha baj van. lehet a hitel/fedezet aránynál is megfogni, nekem seiszegál, az is egy jó szám lehet, de azt se mérték a statisztikusok.

Wave 2008.10.20. 18:54:00

Koszonom, most mar vilagosabb. Megyek, olvasom a "Magyar valsagot"... :)

Wave 2008.10.27. 21:14:56

Meg egy kerdes motoszkal bennem az olajlufi kapcsan, biztos naiv egy kicsit. Az olajkereskedelemnek csak toredeke zajlik az arutozsden, nem? Namost, mikor mindenki bepanikolt, hogy az elszallt olajarak mutatjak hogy itt a vilagvege, kifogynak a keszletek, nem merult fel, hogy az arak esetleg nem a tenyleges igenyeket tukrozik? Peldaul nem lehetett sejteni, amit irsz, hogy a bankok csoportositottak oda a penzt? (Akar ugy, hogy a bankokbol kiszivarog az info.) Nem sertodom meg, ha valami alapozo olvasnivalo linkjet kapom valaszul. :)

IS 2008.10.27. 23:10:02

@Wave: Szaud-Arábia nincs ezen a tőzsdén, aki tőlük akar olajat venni, az odaállítja a tartályhajót a csaphoz, és kp.-ben kifizeti az aznapi árat. és ez a világpiaci export harmada. Tehát igaz, hogy a tőzsdén kevés fordul meg.

Az USA és EU finomítók hosszú távú szerződéseken keresztül kapják az olaj mondjuk 90%-át, ami biztosan mindig kell, de 10%-ot akkor is a tőzsdén kell, hogy beszerezzenek, a tényleges fogyasztásnak megfelelően. Tehát nekik azért minden hónapban kell olaj a tőzsdéről is, nem fordíthatnak hátat neki még akkor sem, ha tudják, hogy csak a spekulánsok szívatják őket.

Viszont milyen jó most, az USA fogyasztás csak 6,5%-kal esett vissza, az olaj ára mégis a fele alá esett. Miért? Mert ez a 6,5% kereslet pont a tőzsdéről tűnt el, és ott lehet, hogy 40-50-60%-ot jelentett. A spekulánsok hirtelen nem tudtak szabadulni a székeiktől. Ha minden olaj átment volna a tőzsdén, most nem lenne ekkora esés.
süti beállítások módosítása